Imazászló

Az imazászló a tibeti buddhizmus egyik fontos kelléke, de használata egészen a Bön kultúrához nyúlik vissza.

A színes egymásba fűzött zászlókon  imádságok találhatóak.  A zászlók színei fordított sorrend szerint: sárga, zöld, piros, fehér, kék. A színek az öt elemet szimbolizálják, úgy mint: föld, víz, tűz, ég, levegő. Az öt színnek a kékkel indítva balról jobbra kell rendeződnie, Ezek a színek jelenítik meg az öt igaz fényt is. Az imazászló  középpontjában a Lung Ta (erős vagy hatalmas ló) látható. Hátán a három ékszer ezek a Buddha-Darma – Shanga (Buddha, a  buddhista tanítások és a gyakorlók közössége ).A lovat különféle Istenségekhez intézet hagyományos mantrák fogják közre.

 A hagyomány szerint ezeket a  zászlókat magas helyeken érdemes elhelyezni ahol jól átjárhatja őket a szél. Így a  rajtuk található mantrák – melyek áldást és hosszú életet biztosítanak –  elősegítik a békét, bölcsességet, erőt és részvétet. A szél erejével átitatva, jóakaratot és részvétet közvetítenek a világba.

A zászlókon található imák kirezegnek a térbe, míg anyaguk egy idő után  kifakul, elfoszlik. Ha egy zászló már elnyűtté válik másikat tesznek fel az első mellé. Ezzel biztosítva és egyben szimbolizálva az örök körforgást.A zászlók és az imák  mindig fel vannak szentelve, ezért tisztelettel illik bánni velük. Nem szabad pl. földre helyezni őket. A legrégebbi zászlókat  megsemmisíteni csak elégetésükkel lehetséges. A régi zászlók cseréje mindig a Tibeti újévkor történik.

Van olyan megközelítés is mely szerint az sem mindegy, hogy mikor kerül kiakasztásra a zászló. Egy asztrológiailag kedvezőtlen időpont, negatív eseményeket hozhat, amíg kint van.A legoptimálisabb  időpont kiakasztásukra egy szeles napot követő reggel