Létkerék , tankerék jelentése

A létkerék jelentése a Buddhizmusban

A buddhista hagyomány a tudat folyamatos körforgására, újra és újra létesülését az úgynevezett létkeréken(vagyis a létesülés kerekén) szemlélteti, melynek szanszkrit elnevezése Bhavacsakra.

Az ábrázolást állítólagosan maga Sákjamuni Buddha, vázolta fel először.

A létkerék a szamszarában (azaz a születés, az élet és a halál forgataga, a „létforgatag”) hánykolódó, megvilágosodatlan lények által benépesített világokat és a létesülés karmikus okait – azon okokat melynek következményeként a tudat adott világba születő lényként létesül újra – egyaránt bemutatja komplex szimbolikája által.

A függő keletkezés tizenkét okát, a  hat világot (pokollények, éhes szellemek -préták, állatok, emberek , félistenek -aszúrák, istenek -dévák) és a három tudati mozgatórugót ábrázoló kereket Jáma, a halál ura, vagy Kála, az idő ura tartja kezében (három szemű istenség, tan védelmező – dharmapala – buddhaforma, tulajdonképpen egy Mahakála forma).

A kerék külső részén a létesülés tizenkét oka és okozata kerül bemutatásra , gyakorlatilag ezen okokon „gördül a kerék”, az egyes szintek egymásra épülnek és végül a kerék átfordul újra és újra…

A kerék középső részén a már említett hat létbirodalom foglal helyet. 
Az istenek birodalma mindig a kerék tetejénél, a pokol pedig az alsó részén található. 
Egyes ábrázolásoknál a kerékben csupán öt birodalom foglal helyet, itt a dévák (istenek és az aszúrák (félistenek) birodalma egy.

Minden létformának vannak fő tulajdonságai, melyek az adott birodalomban élő lényeket különösen jellemzik.

– az isteneket a gőg, a büszkeség,
– a félisteneket a versengés, irigység és az állandó szórakozási kedv, 
– az embereket a vágy és a szenvedély, 
– az állatokat az elutasítás és az előítéletesség, 
– az éhes szellemeket (prétákat) a birtoklási kényszer és szegénység, 
– a pokol lakóit pedig a gyűlölet és az agresszió jellemzi.

Mindezen tulajdonságok rávilágítanak egyben azokra a tökéletességekre (paramiták) melyeket azok ellenében lehet szert tenni, így

– az isteni büszkeséget át kell/lehet alakítani nagylelkűséggé, 
– a félistenek versengését és irigységét etikává, 
– az emberi vágyon való felülkerekedés türelmet hoz, 
– az állati létbirodalomhoz tartozó paramita az ügyesség, 
– az éhes szellemeknek szert kell tenniük a lemondás erényére, 
– a pokol gyűlöletének ellenében pedig bölcsességet kell kialakítani.

A létkerék magját három állatforma által jelképezett, „három méreg” mely a lényeket a birodalmakban tartja.

Ezek a disznó, a kígyó és a kakas, melyek sorrendben a nem-tudás, a harag/gyűlölet és a vágy (mohóság) mérgeinek megtestesítői. 
A középpont körül egy sötét és egy világos félkörre osztott rész a lények isteni világ felé történő mozgását, a másik pedig a pokol felé történő haladásukat jelképezi.

Az újjászületés mindegyik világban lehetséges és csak tetteinken múlik, melyik születésben lesz osztályrészünk, mint ahogy az is, hogy üdvös cselekedeteink által képesek vagyunk e megszabadulni a szamszarából, hátrahagyva mindennemű szenvedést.

Miután a szenvedést megszüntetjük, a kerékből megszabadulhatunk, rálelhetünk az örök és elpusztíthatatlan boldogságra, melyre mind a hat világ lénye egyformán törekszik, így mondhatni nincsen a lények között érdemi különbség, csupán helyzeti:

az emberi létforma ugyanis a buddhizmus tanításai szerint különösen kedvező lehetőség a megvilágosodásra, a szamszárából való megszabadulásra. 
Ritka érdem embernek születni, ritkán élhetünk-e lehetőséggel.

Szerző: zaarduula

N